2009. 08. 16.

Az amerikai és a hagyományos magyar palacsinta

A palacsinta nálunk az én reszortom. Timié cserébe a goffri. A palacsintánál nagyon fontos, hogy ne kövessünk semmiféle szigorú receptet, hanem érzésre adagoljuk bele a hozzávalókat.

Én öntök egy keverőtálba coelipan lisztet. beledobok egy tojást, vagy kettőt ha sok a liszt, kis sót, cukrot, esetleg ha van kedvem vanilincukrot, valamennyi olajat, de nem túl sokat. Tejjel keverem el. Nem használok vizet vagy szódát, mert a coelipan lisztből amúgy is elég gyenge lesz a tészta. Ha amerikai palacsintát szeretnék, akkor teszek bele egy zacsi sütőport, nálam a két variáció között összesen ennyi a különbség.

Van egy nagyon jó palacsintasütő serpenyőm, amolyan széles, lapos, keskeny peremű teflonozott vasserpenyő. Nagyon hasznos még az indukciós főzőlap, amelyen körülbelül 30 másodperc kell a palacsintasütő és a cseppnyi olaj felforrósításához. Eleinte nem sikerültek jól a gluténmentes palacsintáim, említettem, hogy elég gyenge, hamar szakadós a tészta, de ahogy egyre többet próbálkoztam egyre jobban sikerültek. Ma már ezzel a tésztával is vállalom a levegőbe dobálást. Az amerikai palacsintát körülbelül tenyérnyire sütöm, a simát akkorára amekkora a serpenyő, sőt néha kicsit nagyobbra. Ha hortobágyinak való palacsintát kell sütnöm, akkor mindig kicsit sűrűbbre hagyom a tésztát és vastagabbra sütöm, mert tartania kell a tölteléket. Persze így is sokszor kiszakad, nade régóta tudjuk, hogy ez a termék élvezeti értékét nem befolyásolja.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése